
Bábelben
Bábelben
Bábel fogalma napjainkban az Isten és Istenbe vetett hit nélkül megalkotott, Isten akaratát figyelmen kívül hagyó, az ember nagyravágyását és önbálványozását kifejező szellemi vagy materiális rendszereket takarja, legyen az akár filozófiai, ideológiai, technikai rendszer, vagy politikai társadalmi, gazdasági berendezkedés.
Először is az Új Babilon c. versem:
Új Babilon
Nagy házak, messzi
tornyok
felhőkig érnek el,
Új Babilon épül,
és senki sem felel.
Önmagát építő
gigászi gépezet,
betontornyok fölött
a néma gépkezek.
Új Babilon épül,
a messzi égbe néz,
s ráborul sötéten
egy néma égi kéz.
Új gyárak, karcsú
tornyok,
parányi emberek,
de e betonvilágban
az Isten hol lehet?
Új Babilon épül.
Mikor lesz végre kész?!
Ne félj! Az Isten nélkül
ez is a porba vész.

Hova tart Európa?
A nemzetközi helyzet úgy tűnik egyre fokozódik. Az EU egyre több területen kíván beleszólni tagállamai életébe. Egyre több kompetenciát kívánnak elvonni a tagállamoktól, és becsatornázni az Unió hatáskörébe. A globalista törekvések óhatatlanul a nemzeti szuverenitás rovására valósíthatóak meg. Ráadásul nem egyszer olyan intézkedéseket, jogszabályokat, ideológiákat igyekeznek lenyomni a tagállamok és állampolgáraik torkán, amiből sokan köszönik szépen, de nem kérnek. Vajon egy új Bábel épülésének vagyunk szemtanúi?
Had álljon itt pár, a folyamatok és események mögé bekandikáló, tényfeltáró dokumentumfilm, ami igen csak elgondolkodtató lehet a nyitott szemmel és füllel járó, nem az információbuborékjában élő embertársam számára.
BÁBEL - ÁBRAHÁM RÓBERT FILMJE (34:45):
Hol tartunk az új Bábel építésében?
MONACO HADTEST - ÁBRAHÁM RÓBERT FILMJE (40:55):
Ukrajnában évek óta dúló értelmetlen háború, az Ukrajnával kapcsolatos, sokszor ellentmondásos információk színfalai mögé kíván e dokumentumfilm betekintést nyújtani.
SKANDINÁVIA ELRABOLT GYERMEKEI - Ábrahám Róbert dokumentumfilmje (39:32):
Norvégiáról, Svédországról általában a jólét, a jól működő demokrácia, errős szociális háló juthat eszünkbe. De vajon minden olyan szép, mint ahogyan tudni véljük?

Bábel története
"Amikor látta az ÚR, hogy megsokasodott az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz, megbánta az ÚR, hogy embert teremtett a földön, és bánkódott szívében. Ezt mondta az ÚR: Eltörlöm a föld színéről az embert, akit teremtettem; az embert, az állatot, a csúszó-mászó állatokat és az ég madarait. Mert bánom, hogy megteremtettem. De Nóé kegyelmet talált az ÚR előtt." (Teremtés könyve 6:5-8)
A kb. Kr. e. XXV. század derekán az egész föld színén végig söprő özönvíz globális ítéletet hozott az egész földi világra és az emberi civilizációra.
"És minden földön járó test, madár, állat, vad és a földön nyüzsgő minden csúszó-mászó állat és minden ember odaveszett. A szárazföldön élők közül mindaz elpusztult, aminek az orrában élő lélek lehelete volt. Eltörölt Isten minden élőlényt, amely a föld színén volt, az embertől az állatig, a csúszó-mászó állatig és az égi madárig. Mindent eltörölt a földről, csak Nóé maradt meg és azok, akik vele voltak a bárkában." (Teremtés könyve 7:21-23)
Miért is sújtott le Isten ítélete? Mert az emberiség erkölcsileg teljesen megromlott, és a föld megtelt erőszakkal. Az emberiség történelmének első korszakát – nevezzük őskornak – Isten egy globális ítélettel zárta le.
Az emberiség új korszaka kezdődött el az özönvíz után. Isten szövetséget kötött Noéval, minden ma is élő ember ősatyjával, melyet Isten azóta sem bontott föl, s így a Noéval kötött szövetség lényegében az egész emberiségre vonatkozik mind a mai napig.
"Azután Isten megáldotta Nóét és fiait, és azt mondta nekik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet! Féljen és rettegjen tőletek minden földi állat és minden égi madár. Mindazt, ami nyüzsög a földön, és a tenger minden halát is a kezetekbe adom. Minden mozgó állat, amelyik él, legyen nektek táplálékul, amint a zöld füvet is nektek adom. De a húst az éltető vérrel együtt ne egyétek meg! A ti véreteket is, amelyben az életetek van, számon kérem. Minden élőlénytől számon kérem azt, az ember testvérétől is az ember életét. Aki embervért ont, annak vére ember által ontassék ki; mert Isten a maga képére teremtette az embert. Ti pedig szaporodjatok, sokasodjatok, és megsokasodva népesítsétek be a földet." (Teremtés könyve 9:1-7)
És a szövetség jeleként Isten a szivárványt adta az embernek:
"Majd ezt mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, amelyet örök időkre szerzek köztem és köztetek és minden élő állat között, amely veletek van: Ívemet a felhőkbe helyezem, és ez lesz a jele a szövetségnek közöttem és a föld között. Amikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben, és megemlékezem szövetségemről, amely köztem és köztetek és minden testből való élő lény között van, és nem lesz többé a víz özönvízzé minden test elvesztésére. Azért tehát legyen az ív a felhőben, hogy lássam azt, és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten és minden testben élő lény között, amely a földön van." (Teremtés könyve 9:12-16)
Így Isten Noénak adott fenti ígéretei és parancsai az emberiség számára mind máig érvényben vannak.
A Biblia arról számol be, hogy Noé egyik dédunokája Nimród, "… hatalmassá kezdett lenni a földön. Hatalmas vadász volt az ÚR előtt, azért mondják: Hatalmas vadász az ÚR előtt, mint Nimród. Birodalma kezdetben Bábel, Erek, Akkád, Kalné volt Sineár földjén." (Teremtés könyve 10:8-10)
A legelterjedtebb tudományos hipotézis szerint a Bibliában szereplő Nimród a Kr. e. XXIV. században élt és hatalmas birodalmat építő akkád uralkodnak, Sargonnak (Sarrukín) feleltethető meg leginkább. Sargon hódításai és birodalma (Sumer, Akkád és Asszíria területei) nagyban egyeznek a Bibliában Nimródnak tulajdonított városok és területek felsorolásával.
Ekkor játszódik a Bábel története,
amelyről így számol be a Biblia:
"Az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde volt. Mikor azután
kelet felől elindultak, Sineár földjén egy síkságot találtak, és ott
letelepedtek. Azt mondták egymásnak:
– Gyertek, vessünk téglát, és égessük jól ki! A tégla lett nekik kő gyanánt,
a szurok pedig habarcs gyanánt. Ezt mondták:
– Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget
érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld
színén!
Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet az emberek
fiai építettek. Ezt mondta az ÚR:
– Íme, e nép egy, és az egésznek egy a nyelve, de munkájának ez csak a
kezdete. Bizony semmi sem gátolja, hogy véghez vigyenek mindent, amit
elgondolnak magukban. Nosza, szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvüket,
hogy ne értsék meg egymás beszédét!
Így szélesztette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták
a város építését. Azért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az ÚR az
egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az egész föld színére."
(Teremtés könyve 11:1-9)
Mit látunk? Ahelyett, hogy betöltötték és benépesítették volna a földet, mint ahogyan Isten meghagyta nekik, nem akarva elszéledni az egész föld színén inkább egybegyűlve összefogtak, és egy olyan hatalmas, "égig érő" tornyot akartak építeni, amellyel dicsőséget szerezhetnek maguknak. Az emberek a saját nagyságukat akarták bizonyítani, és feltehetően egy újabb özönvíz ellen is védekezni akartak a magas épülettel, ahelyett, hogy Istennek engedelmeskedtek volna.
Nem is késett sokáig Isten ítélete sem. Isten látva az emberi gőgöt és összefogást, leszállt, és összezavarta a nyelvüket, így az emberek már nem értették meg egymást. Így az építkezés félbemaradt, a népek szétszéledtek a Földön, a város neve pedig Bábel lett (a héber balal szó jelentése: összekuszálni).
Bábel tehát az Isten elleni lázadásnak bizonyult, és mind máig az Isten elleni lázadás szimbólumává is vált. Bábel fogalma napjainkban az Isten és Istenbe vetett hit nélkül megalkotott, Isten akaratát figyelmen kívül hagyó, az ember nagyravágyását és önbálványozását kifejező szellemi vagy materiális rendszereket takarja, legyen az akár filozófiai, ideológiai, technikai rendszer, vagy politikai társadalmi, gazdasági berendezkedés.
