1. Az emberi megismerés hatóköre és a valóság tartományai

"Hat hűséges barát kísér tanítva engemet, Nevük: Hogyan, Mitől, Miért, Mikor, Hol és Minek." (Kipling: Dzsungel könyve).

Valóban, ilyesfajta kérdések szűnni nem akaró láncolata, koronként, helyenként és személyenként való újrafelvetése és a kielégítő válaszadás kísérlete jellemzi az emberi megismerést. A kutató, rendszerező elme viszonylag hamar belátja, hogy minden megismerésünknek korlátai vannak.

Werner Gitt, a keresztény tudományos irodalom egyik jeles képviselője szerint a megismerésnek négy fő tartományát lehet megkülönböztetni (lásd: 1. ábra). Ezek a következők:

(1) Az öt érzékszervvel észlelhető tartomány.

Amit látunk, hallunk, érzékelünk a körülöttünk levő világból.

(2) A tudományos kutatás tartománya.

Az emberi tudománynak folyamatos fejlődése és tökéletesedése ellenére bele kell törődnie abba, hogy az igazán nagy kérdésekben minduntalan a megismerés határaiba ütközik.

A természettudományok feladata nem a világ értelmezése, hanem annak leírása és megértése a rendelkezésre álló tények alapján. A természettudományok semmit sem tudnak mondani például az olyan kérdésekre, hogy "honnan ered" a körülöttünk lévő világ és "hová tart", vagy: "mi az élet értelme?" Mint Werner Gitt rámutat: "Bármily nagyok is egyes tudományos eredmények, újra és újra megtaláljuk azt a maradandó természettudományos törvényt, hogy a ma igazságai a holnap tévedései lehetnek."

Az emberi megismerés öt érzékszervvel észlelhető tartományában az érzéki csalódáson alapuló tévedések a tudományos kutatás megismerési tartományának jóval tágabb hatósugara révén felfedezhetők és helyesbíthetők.

(3) A bibliai kijelentés tartománya.

A Biblia kijelentései által a valóságnak egy jóval nagyobb tartományát lehet megismerni, mint a tudományos megismerés által.

"mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál és gondolataim gondolataitoknál" (Ésaiás 55:9).

"Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő." (Zsidó 11:3).

Mivel a bibliai kijelentés megismerési tartománya túlmutat a tudományos megismerés tartományán, ezért a természettudományos kutatásból fakadó tévedések a bibliai kijelentések alapján javíthatók, ha azok az adott területre vonatkoznak. (Például a Biblia már sokkal korábban rámutatott olyan természettudományos tényekre, mint pl. a Föld az ürességben lebeg (Jób 26:7), vagy hogy a Föld gömbölyű (Ésaiás 40:22), amelyeket a természettudomány csak sokkal később ismert fel.)

Martin Heidegger kijelentése is erre utal: "Ha a názáreti Jézus feltámadt a halottak közül, akkor minden természettudományos megismerés csak utolsó előttinek tekinthető."

(4) A negyedik dimenzióbeli látás tartománya

Ebbe a tartományba nyert bepillantást Pál apostol: "Amiket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg sem gondolt, amiket Isten készített az Őt szeretőknek" (1 Korinthus 2:9). Ez a tartomány tehát a hívők előtt fog feltárulni e földi élet után, amikor a hitet a szellemi látás váltja fel, feltárva soha nem sejtett, meg nem álmodott dolgokat.

Persze a fentiekkel lehet egyet nem érteni, de mindenképpen meggondolandó és figyelemreméltó meglátásról árulkodik, és összhangban áll a Biblia kijelentéseivel.

Következő  >>