3. Az eredet két modellje

Van két szembenálló modellünk: az evolúció (fejlődés) és a teremtés. Sem a fejlődést, sem a teremtést nem lehet tudományosan sem igazolni, sem megcáfolni. Ilyen esetben azt a modellt fogadjuk el valószínűbben helyes modellnek, amely több adattal egyezik, és kevesebb megoldatlan, ellentmondó adat található benne. Csak úgy dönthetünk a két modell között, ha megfigyeljük, melyik modell egyezik a tényekkel és az előrejelzésekkel kevesebb másodlagos feltétel mellett. (A tudományban az egyik hallgatólagos előfeltevés az, hogy ha valamely jelenségre nézve több elfogadható magyarázat létezik, valószínűleg a legegyszerűbb magyarázat a helyes ("takarékosság elve", amely "Occam borotvája" néven ismert). Ezen elvnek megfelelően a tudományos közvélemény azokat a magyarázatokat, elméleteket részesíti előnyben, amelyek kevesebb önkényes feltételezést tartalmaznak.)

Az evolúció-modell lényege, hogy az elemek, az anyag, az egész Világegyetem, az élettelenből az élet, az egyszerű élőlényekből egyre bonyolultabbak, s a ma megfigyelhető összetett élővilág az emberrel együtt nagyon hosszú idő alatt magától, külső, intelligens teremtő beavatkozása nélkül jött létre. Az evolúcióelmélet közel sem egy egységes, kikristályosodott rendszer. Sokféle változata ismert. Sok benne a kérdőjel, a megválaszolatlan kérdés. Mindazonáltal a tudományos világ túlnyomó része ezen elmélet mögé sorakozik fel. Az evolúciótan valójában a XX. és a XXI. század mindent átfogó és egyesítő filozófiájává vált. Ez a megközelítési mód kiterjed: (1) az anyag és a világegyetem keletkezésére; (2) az égitestek, a Naprendszer és ezen belül a Föld kialakulására; (3) az élet keletkezésére; (4) az élőlények kialakulására (azaz a biológiai evolúcióra), majd ennek fejlődési csúcsaként: (5) az ember származására.

A teremtésmodell azt állítja, hogy az elemeket, a világegyetemet, az életet, és az embert Isten teremtette saját elképzelése alapján. A teremtésmodellnek több, részben eltérő változata létezik abból adódóan, hogy a Biblia rendkívül tömör teremtési beszámolója néhány lényeges ponton többféle értelmezésre is lehetőséget ad. Az eltérő értelmezési lehetőségek abból adódnak, hogy a Bibliában Isten főként azt jelenti ki, hogy mit cselekedett és miért, nem pedig azt, hogyan. A Világegyetem, és benne az ember létrehozásával a Teremtőnek célja van, és hogy mi ez a cél, azt Isten a Szentírásban közli az emberrel.

Létezik olyan irányzat is, amely addig eljut, hogy egy teremtett világban élünk, de a teremtőt nem tudja a Biblia Istenével azonosítani. Ide sorolható az Intelligens Tervezés mozgalom (Intelligent Design movement).

A jelenleg ismert teremtéselméletek közül alighanem a "szó szerinti teremtés" elmélete érdemli a legtöbb figyelmet. Ez az elmélet rendelkezik a legerősebb tudományos támogatással. E mozgalom az un.

Creation Science (Teremtéstudomány), a "tudományos kreacionizmus".

Ez utóbbi mozgalom szó szerint veszi a Biblia teremtés-beszámolóját. E teremtésmodell szerint:

• Az egész világmindenséget, az égitesteket, a Földet, a Földön az életet, az élőlényeket, az embert a Biblia Istene teremtette.
• Isten a világot szavával teremtette, Isten szolt és előállott.
• Isten ezt a látható világot 6 rendes (24 órás) nap alatt teremtette, abban a sorrendben, ahogy erről a Teremtés könyvének 1. fejezete beszámol.
• Isten az embert saját képére és hasonlatosságára, közvetlen módon teremtette, saját szelleméből lehelve belé, kiemelve ezzel őt az állatvilágból, és isteni célt és értelmet adott az ember létezésének.
• Isten a Földet az ember gondjaira bízta.
• A teremtés közel 6000 évvel ezelőtt történt. Azelőtt nem létezett a Világegyetem. (Megjegyzés: a Rés-elmélet hívei ezt megkérdőjelezik, mivel egy meghatározatlan idejű időintervallumot helyeznek el Mózes 1. könyvének 1. és 2. verse közé, amelyben az előző világot Isten ítélete sújtotta, és ezért lett a föld puszta és kietlen. Tehát ők a bibliai teremtés kapcsán egy újrateremtésről beszélnek.)
• Minden, amit Isten teremtett, az jó és tökéletes volt.
• Isten szuverén teremtő, kívül áll időn és téren, és bármikor be tud avatkozni a világ eseményeibe, és fel tudja függeszteni akár a fizikai törvényeket is.
• Az ember bűnbeesése, bukása kihatott az egész teremtett világra. Az ember miatt a Föld és az azon élő lények is átok alá kerültek. Bejött a világba a bűn, a halál, a szenvedés.
• Az Özönvíz az egész Földre kiterjedő vízi katasztrófa volt, és ez, illetve ennek következményei teljesen átformálták az akkori világ arculatát a mostanira.

A Biblia arra tanít minket, hogy a jelen kulcsa a múlt, és a világ jelenlegi nyomorúságának okát két, roppant súlyos következményekkel járó múltbeli eseményben kell keresnünk. Az egyik közismert ok az ember bűnbeesése, lázadása Isten rendje ellen. A teremtett világ egésze átok alá került. "Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, aki az alá vetette ... Mert tudjuk, hogy az egész teremtett világ egyetemben fohászkodik és nyög mind idáig." (Róma 8:20-22)

A másik esemény az Özönvíz volt, amely az egész földkerekségre kiterjedt. Nyolc ember kivételével minden ember elpusztult e világméretű vízi katasztrófában. A szárazföldi gerinces állatok közül is csak a bárkában levők menekültek meg. (A tisztán materialista tudomány nem vesz tudomást a bibliai Özönvízről.)