Kór-kör-kép

Nézzünk csak körül életünk árnyékos oldalán.

Milyen világban is élünk?

Világok arca: Baraka 1992.

A filmnek nincs cselekménye, epizódok egymásutánjából áll, amelyeket a világ több mint 20 országában (Brazília, Japán, Irak, Egyesült Államok stb.) rögzítettek. Célja jelen világunk sokféle arculatának elfogulatlan bemutatása, a nagyvárosok nyüzsgő zajától a zen kert csendjéig.  

Miért beteg ez a világ?

Persze mondhatod, hogy ez túlzás. Még ha sok gond és probléma is van, összességében véve mégis jó irányban haladnak a dolgok. Ha így gondolkozol, ki kell hogy ábrándítsalak. Egyáltalán nem jó irányba halad ez a világ. Ne dugjuk homokba a fejünket. Szembe kell néznünk a realitással. Vegyünk csak számba világunk betegségeit. 

Vannak globális problémák, melyekre nagy igyekezettel próbálja az emberiség a megoldásalternatívákat keresni. Rész-sikereket ugyan tudhatunk magunk mögött, de igazi megoldások még nem születtek. Ezek a megoldhatatlannak tűnő globális problémák egyfelől társadalmi, másfelől környezeti-ökológiai természetűek, melyek humán és ökológiai világkrízisek előtt nyithatják meg az ajtókat, s melyek alapjaiban fenyegetik civilizációnkat.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül szeretnék több ilyen problémára rávilágítani. Közös bennük, hogy lényegében ez emberiség kezében nincs hathatós megoldás ezek kezelésére. Egy globális probléma megoldása sok esetben már előfeltételezi, hogy több másikat már előtte megoldjunk, mivel ezek egymással több szálon összefüggenek.

Azaz hogy mégis lenne megoldás globális szinten is, de egyáltalán nem ott, ahol ezt keresik. Mert ez nem érhető el emberi találékonyság, leleményesség, okoskodások és számítások által. Mert ez az Isten által felkínált megoldás, ami valóban megoldást hozhatna. De ezt az Istentől elfordult emberiség soha nem fogja elfogadni, sőt még fontolóra sem venni, sőt még hallani sem akar róla.

Vannak aztán lokális problémák, melyek helyi szinten jelentkeznek. Ezek megoldása már könnyebb feladat, de sokszor ezeknek a megoldása is áthidalhatatlannak tűnő akadályokba ütközik. Az emberi tényező: érdekellentétek, emberi kapzsiság, nemtörődömség, ... sokszor pont a megoldások útjába fekszik keresztbe.

És végül itt vannak, hogy ne menjünk olyan messzire, a személyes életünk problémái, melyek elsősorban emberi természetünk sötét árnyoldalából tőrnek felszínre és táplálkoznak. De erről részletesebben az Ősproblémák között foglalkozok. Személyes életünket emellett nagyban befolyásolják szűkebb majd tágabb környezetünk gondjai, helyi problémái, de az emberiség globális problémái is előbb vagy utóbb egyre erőteljesebben kihatnak életünkre. Sőt már ma emberek tömegei saját bőrükön tapasztalják ezeket.

Na tehát akkor lássuk a Kór-képet korunkról:

Globális környezeti-ökológiai problémák

Vessük vigyázó szemünket most a természet csodálatos világára. Bizony csodálatos, még ha az ember keze már szinte mindenhová betette a lábát, és a legtöbb esetben nem a természet, az élővilág hasznára, hanem sokkal inkább kárára. Manapság olyan mértékű beavatkozásokat, károkat, sőt pusztításokat képes az ember okozni, sőt okoz is, hála a fejlett technikai lehetőségeknek, melyek már úgy tűnik visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak be. Persze megvannak a jó példák is szép számmal, melyeket igenis üdvözölni és támogatni kell, de azért ne legyenek illúzióink. Sokkal könnyebb valamit lerontani, mint felépíteni, s az emberi jóságnál úgy tűnik sokkal nagyobb az emberi kapzsiság és felelőtlenség.

A természetnek megvannak a maga önfenntartó, önmagát regeneráló és reprodukáló folyamatai. Csodálatos önszabályozó mechanizmusok működnek benne, amelyek a rend, rendezettség fenntartására törekszenek. Hogy ez a rend és ezek a mechanizmusok, törvényszerűségek honnan erednek, azzal a Teremtés v.s. Evolúció részben részletesen foglalkozok. Megsúgom azért, hogy én személyesen a Teremtést vallom, noha korábban nem ismertem az Evolúció mellett más alternatívát.

Természeti katasztrófák rémképe azonban egyre gyakrabban felvillan a látóhatáron, amik akár társadalmi krízisekhez, sőt katasztrófákhoz is vezethetnek.

Globális felmelegedés:

A globális felmelegedés az üvegházhatás következménye. A levegőszennyezés következtében a levegőbe kerülő szén-dioxid miatt a Földről visszavert sugárzás egy része nem tudja elhagyni a légkört. Emiatt emelkedik a Föld átlagos hőmérséklete. A hőmérséklet-emelkedés többek között a sarki jég olvadásához vezet, ami az óceánok vízszintjének emelkedését vonja maga után, veszélyeztetve ezzel az alacsonyan fekvő túlnépesedett tengerparti térségeket. További hatása egyes vidékek szárazabbá válása és az elsivatagosodás előmozdítása.

Sok helyen az időjárás egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Egyre gyakrabban lépnek fel extrém időjárási jelenségek, mint például nagy szárazságok vagy éppen nagy özönvízszerű esőzések és ennek következtében áradások.

Még veszélyesebb a légkörbe kerülő metán, mely nagy mennyiségben található a tundra és tajga vidékeinek fagyott talajában. A felmelegedés határára a fagyott talaj felengedése következtében nagy mennyiségű metán szabadulhat fel, ami drasztikusan képes fokozni az üvegházhatást és így a globális felmelegedést, ugyanis a metán sokkal erősebb üvegház-gáz, mint a szén-dioxid.

Elsivatagosodás:

Nem csak a csapadék hiányának következménye. A túlzott legeltetés, erdőirtás következtében a növényzet elpusztul, a talaj kiszárad, a termőréteget elfújja a szél, a terület elsivatagosodik. Élelem és vízhiány miatt emberek milliói halnak meg. 

Erdőirtás:

Az erdőirtás az erdőknek a szakszerű erdőgazdálkodás, újratelepítés nélküli elpusztítása. Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. Az erdőségek kiirtásának általános oka 90%-ban mezőgazdasági területek nyerése, míg 10%-ban fakitermelés, vagyis ipari tevékenység céljából történik.

Erdőirtás hatásai:

• Üvegházhatású gázok kibocsátása (égetés); 
  
• A Föld "tüdeje" ezáltal is zsugorodik (csökkenő oxigénkibocsájtás);
• Biodiverzitás csökkenése (élőhelyek megszűnése stb.); 
  
• Védelmi funkció megszűnése a viharok, áradások és a helyi időjárás szélsőséges változása ellen;
  
• Talajerózió illetve talajdegradáció veszélye;
• Regionális éghajlatfelmelegedés. 

Ózonréteg elvékonyodása:

A levegőszennyezés következménye. A freon gáz nagyban felelős ezért a problémáért. Már betiltották a használatát, de az ózonréteg regenerálódása nagyon sok időbe kerül. Következménye pedig az, hogy megnőtt a bőrrák veszélye. 

Savasodás:

A levegőbe kerülő kén-dioxid és nitrogén-oxidok felelősek a savas esőkért. Ezek a gázok egyrészt természetes eredetűek (pl. vulkánkitörések), másrészt emberi tevékenységekből származnak (ipar, közlekedés). Ezen gázok a levegő páratartalmával egyesülve savakat hoznak létre. A savas esők következtében elsavanyodnak a talajok, tavak, tönkre mennek a növények, épületek.

Tengerek szennyezése:

A szennyeződések közül a legnagyobb problémát a kőolaj illetve kőolaj-származékok okozzák, de veszélyeztetik a tengert különféle vízbe kerülő hulladékok, illetve tengerekben létesített veszélyeshulladék-lelakók, sugárzóanyag-temetők és a légszennyezés is.

Vészjósló a tengerekben és óceánokban felhalmozódó műanyagok mennyisége, melyek a tengeri élőlények szervezetébe is bejutnak. A tengerekben és óceánokban jelenleg nagyjából 300 millió tonna műanyag található, a szennyezettség azonban évente mintegy 8 millió tonnával nő.

Bizonyos fajok száma lecsökken a szennyezés és az esztelen halászat, vadászat miatt.

Édesvizek szennyezése - Ivóvízhiány:

Az édesvíz hiánya egyre nagyobb méreteket ölt a Földön, amit Európában ugyan még nem érzünk, de a világ más, fejletlenebb részein az egészséges, tiszta ivóvízhez jutás már most is gondot jelent. Jelenleg még az egyik legnagyobb problémát nem is a vízhiány jelenti, hanem az, hogy sok helyen minőségi problémák vannak az ivóvízzel. Egy ENSZ-jelentés szerint a világon hat emberből egynek nem jut tiszta ivóvíz. A készletek kifogyóban, a társadalmakban pedig évről-évre egyre nagyobb feszültségeket fog okozni a vízhiány, ami konfliktusokhoz, akár háborúkhoz is vezethet.

Globális társadalmi problémák

Túlnépesedés - Népességfogyás:

A népességnövekedés üteme a XX. században gyorsult fel. A legnagyobb problémát a déli félteke elmaradott országai jelentik. A népesség növekedését az oktatás, az egészségügy, a munkahelyek száma nem tudta követni, ezért elképesztő ott a nyomor. A túlnépesedés legsúlyosabb következménye az élelmiszer válság. Összességében lenne elegendő táplálék de nem egyenlő az eloszlása. A fejlett országokban túltermelés van, az elmaradottabbakban éhínség.

A fejlett nyugati civilizáció országaiban viszont népességfogyás tapasztalható. A jólét fenntartása, családok szétesése és önző individualista érdekek folytán lecsökkent a gyerekvállalási kedv. E társadalmak elöregedése tapasztalható, ami belátható időn belül komoly belső feszültségekhez vezet. Migrációval orvosolni e problémát hiú ábránd csupán.

Anyag-, és energiaválság:

Az előrejelzések szerint a kőolaj és földgáz 40-50 évig, a szén 200-400 évig még elegendő.

Megoldással kecsegtetnek új anyag-, és energiatakarékos eljárások kifejlesztése, hulladékok újrahasznosítása, megújuló energiaforrások alkalmazása (szél-, víz-, nap-, geometrikus energia). Azonban ha a jelenlegi trendeket szemléljük, ha csakugyan kifogynak a kőolaj és földgáz készletek, igen nagy bajban fogja találni magát az emberiség.

Civilizációs ártalmak:

Rohanó élettempó, zaj, szennyezett levegő, stressz. Aláássák az emberek egészségét. Gyomorfekély, szív és érrendszeri betegségek, az idegrendszer működési zavara jön létre. Egyre gyakoribbá válnak a rosszindulatú daganatok.

Információáradat:

Mai felgyorsult, rohanó világunkban információk tömkelege árasztja el az embert. És a ránk zúduló információknak túlnyomó többsége teljesen fölösleges és haszontalan számunkra. Egy ránk ömlesztett információ-hegyen átvergődni bizony nem is kis kihívás. Kiválogatni a haszontalanok közül a hasznosat, a hamisak közül az igazat, a feleslegesek közül a fontosat. Felemészti az ember drága idejét és erejét.

Ehhez kapcsolódik az emberiség elárasztása mindenféle új technikai kütyükkel, melyek a realitás talajáról virtuális világokba terelik át a beszippantottak tömegeit. Ez az emberi kapcsolatok kiüresedését, elsivárosodását is maga után vonzza.

Értékválság:

Korunkban egyre inkább kibontakozik egy súlyos erkölcsi válság a nyugati civilizációban. A nyugati világ elveszíteni látszik gyökereit. Erőltetett menetben dobálja ki magából a tradicionális értékeket, hátat fordítva a nyugati kultúra alapjait jelentő zsidó-keresztény értékrendnek. Ezzel szembefordul a bibliai értékekkel, s így magával Istennel is.

Ezt az értékválságot jellemzi az új liberalizmus szabadossága, a bibliai erkölcsi értékek tagadása, keresztényellenesség, gender-mozgalom, polkorrekt beszéd, nyitás az iszlám, keleti vallások és okkult praktikák felé, drogliberalizáció, hedonista életvitel, házasság és család relativizálása, nemzeti öntudat kriminalizálása, stb.

Kezd egy olyan világ kialakulni, mint Noé napjaiban a Vízözön előtt volt.

Esztelen fegyverkezés:

Atom-, vegyi-, biológiai fegyverek. Annyi van már az államok tulajdonában, hogy töredéke is elég lenne a földi élet megsemmisítéséhez.Ilyen fegyverek bevetése nagyon veszélyes és kockázatos lenne, már az ellencsapás lehetősége miatt is. A jelenlegi status quo fenntartása ezért is érdeke az atomhatalmaknak. De mi van, ha ilyen fegyverek például terroristák kezébe jutnak?

Hulladék gazdálkodás:

A Föld népességének ugrásszerű növekedésével és fogyasztói életforma elterjedésével ugrásszerűen megnövekedett az emberiség hulladékprodukciója. Ennek környezetkímélő elhelyezése egyre nagyobb kihívás az emberiség számára. A problémát enyhítő szelektív hulladékgyűjtés és hulladék újrahasznosítás még csak lokálisan megoldott. 

Migráció és  kultúrák ütközése:

2015. óta egyre nagyobb teherként szakadt Európa nyakába a Közel-Keleti térségből és Afrikából beözönlő emberáradat. A migránsok tömegét tárt karokkal fogadó nyugat lassan eszmélni látszik, de a politikai vezetés még mindig köti az ebet a karóhoz. Nem csoda, hiszen egy jól jövedelmező üzletág épült azóta rá a migrációra. Amellett, hogy a migráns áradatnak csupán elenyésző része valódi menekült, és elsősorban nem a munkalehetőség motiválja őket, a legnagyobb probléma a vallási és kulturális különbségekből adódik. A túlnyomó többségben iszlám hátterű bevándorlók által Nyugat-Európa iszlamizációja borítékolható. Persze a vezető elit és maguk a muzulmánok is próbálják az iszlámot a béke vallásaként feltüntetni. Ezzel csak az a probléma, hogy nem igaz. Ezt a fundamentalista iszlám nevében elkövetett számtalan terrorakciók is megerősítik.

Arról nem igen hallani, hogy az iszlám országokban az üldözés alatt álló keresztények menekültjeit befogadná Európa. Pedig ott a keresztények kemény üldözéseknek vannak kitéve.

Az igazság az, hogy a keresztény gyökerekkel is bíró európai kultúra nem kompatibilis az iszlám kultúrával. És ebből nagy feszültségek várhatóak még a jövőben is. A legrosszabb verzió, ha a nyugat behódol az iszlám előtt.

Természeti csapások, katasztrófák

No és akkor itt vannak a természeti csapások, katasztrófák, melyek napjainkban talán még inkább sűrűsödni látszanak, és amelyeknek ha csak részben is, antropogén okai is vannak. A történelemben előforduló nagy természeti katasztrófák igen erőteljesen kihatottak az emberi történelem alakulására is.

Itt olvasható 5 példa, 5 természeti csapás, ami megváltoztatta a történelmet. Ezek a váratlan katasztrófák óriási hatással voltak az emberiség történetére:

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/5-termeszeti-csapas-ami-megvaltoztatta-a-tortenelmet/

• A késői, kis antik jégkorszak (535-660)
  
• A fekete halál (1346-1353) 
  
• A lisszaboni földrengés és a felvilágosodás kora (1755) 
  
• A Laki kitörése (1783-1784)
  
• A Bhola ciklon (1970)
  

Miért nehéz kezelni a globális problémákat?

Végül talán érdemes meghallgatnunk Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet című versét.

Faludy György: Tanuld meg ezt a versemet -- előadja Székhelyi József

***