Hét hegyen épült város
A hét hegyen épült város
A nagy parázna leleplezéséhez az egyik kulcsot a 9. vers: "A hét fő (fej) a hét hegy, amelyen az asszony ül", és a 18. vers: "És az asszony, amelyet láttál, ama nagy város,..." adja meg.
Csak egyetlen olyan város van, amelyet több mint 2000 éve úgy ismernek, mint a hét dombra épített várost - és ez Róma.
A paráznaságot és a házasságtörést a Biblia mind fizikai, mind szellemi értelemben használja. Amikor Izrael, az Istennel szövetségben levő nép elfordult Istenétől, és a környező pogány népek idegen isteneit kezdte tisztelni, a Biblia Izrael szellemi paráznaságáról beszél. Ezékiel könyvének 16. fejezete például Izrael szellemi paráznaságáról szól, amelyet pogány népekkel és azok isteneivel követtek el.
Ahhoz hogy egy város parázna lehessen, legalábbis szellemi értelemben, szükséges hogy annak Istennel való szellemi kapcsolatot tulajdonítsanak, különben értelmetlen volna az ilyen állítás. A Vatikán maga a római katolikus egyház központja. Ez a város egy olyan szellemi valóság, amelyet könnyen lehetne szellemi paráznasággal vádolni, ha bebizonyosodna róla, hogy nem maradt hű Jézus Krisztushoz.
A katolicizmus és Róma olyan szorosan összekapcsolódik, hogy a katolikus egyházat római katolikus egyházként, vagy egyszerűen római egyházként ismerik.
A pápa hatalma kiterjedt azokra a hatalmas területekre, amiket Róma a VIII. században szerzett. Ekkor egy szándékosan meghamisított dokumentum segítségével, amit Konstantin ajándékozási okiratának neveznek, III. István pápa meggyőzte Kis Pipint, a frankok királyát és Nagy Károly apját, hogy azokat a területeket, amelyeket nem sokkal korábban a lombardok elvettek Bizánctól, előzőleg még Konstantin császár a pápáknak adta. Pipin megfutamította a lombardokat, és kb. húsz városnak a kulcsát adta át a pápának (Ravenna, Ancona, Bologna, Ferrara, Iesi, Gubbio stb.), amikkel az a hatalmas földterület is együtt járt, ami ezeket a városokat összekapcsolta az Adria partján.
1870 szeptemberében IX. Pius dühös tiltakozása ellenére elvesztette a pápai államot, amely az újonnan megalakult Olasz Királyság részévé vált.
"A Római Katolikus Egyház egyetemes, mégis teljes mértékben Róma püspökének szolgálatára épül. Róma mindig is a kereszténység középpontja volt, amióta Szent Péter megalapította ott az egyházat." - áll a Katolikus Enciklopédiában. A római katolicizmust már hosszú idők óta ezzel a várossal azonosítják.
Továbbá az 1. versből megtudhatjuk, hogy a nagy parázna sok vízen ül, amelynek magyarázatát a 15. vers adja: "A vizek, a melyeket láttál, ahol a parázna ül, népek azok és sokaságok és nemzetek és nyelvek." Tehát embertömegek, népek nemzetek felett gyakorol hatalmat a nagy parázna.