BRfK Bibliafordítás

azaz 

Braunitzer Richárd féle Károli

"Sőt felette közel van hozzád az Ige: a te szádban és szívedben van, hogy teljesítsed azt." (5 Mózes 30:14)

Magáról a Bibliafordításról lentebb találhatsz információkat.

Az alábbi elkészült Bibliafirdításokat itt töltheted le pdf formátumban okstelefonra vagy PC-re A4-es formátumban való kinyomtatáshoz:

Máté Evangéliuma - PC-re és A4-es nyomtatáshoz:

Máté Evangéliuma - okostelefonra:

Lukács Evangéliuma - PC-re és A4-es nyomtatáshoz:

Lukács Evangéliuma - okostelefonra: 

János Evangéliuma - PC-re és A4-es nyomtatáshoz:

János Evangéliuma - okostelefonra: 

Pál Rómabeliekhez írt levele - PC-re és A4-es nyomtatáshoz:

Pál Rómabeliekhez írt levele - okostelefonra:

Magáról a BRfK fordításról

Ez a Biblia fordítás tulajdonképpen a Károli féle fordításnak egy revideált változata.

Célként tűztem ki, hogy az Újszövetségből a négy Evangéliumnak és Pál apostol Rómaiakhoz írt levelének BRfK fordítását elkészítsem.

Az alap az 1908-as revideált Károli, mely formai hűségre törekvő, de többé-kevésbé régies nyelvezetű fordítás.

Mégis talán ez a Károli féle Biblia tekinthető a közkézen forgó magyar nyelvű bibliafordítások között a leginspiráltabbnak, s valószínűleg ezért is örvend a legnagyobb népszerűségnek. Ez persze nem zárja ki a fordítási hibákat, melyek több esetben nehézkessé tehetik az értelmezést, vagy akár félreértésekhez is vezethetnek. A régiesebb nyelvezet és helyesírási szabályok követése is egyfajta távolságot hoz be a mai olvasó és az Ige közé. Ne feledjük, a Biblia, amikor íródott, a kor embere számára a kor nyelvét használva született, és ez akkor az Újszövetség esetében az ógörög volt, a kor egyik világnyelve, mely nem tűnt olvasója számára akkor régiesnek.

A Károli Biblia 1908-as revideálása óta születtek újabb revideált változatok is, mint a 2003-as Új Károli, vagy a 2011-es Revideált Új Fordítás (RUF). Ezek már a modern magyar nyelv szabályait követik, mind helyesírásilag, mind a kifejezések, szófordulatok terén. Fordítási hibák tekintetében több helyen korrigálták a 1908-as revideált Károli fordítás hibáit, azonban több lényeges kérdés tekintetében megtartotta azokat.

Ilyenek többek között a lélek-szellem megkülönböztetésének hiánya és nem megfelelő használata; a sír és a pokol szavak helyenkénti keverése; vagy egyes kifejezéseknek a vallásos nyelvezetben bevett, az eredeti jelentését elhomályosító formájának a használata, mint pl. keresztel, ördögök, …

Ezek a változatok bár könnyebben olvashatók, mégsem érződik rajtuk annyira az inspiráltság, mint a korábbi Károli verziónál, noha sok esetben figyelemre méltó megoldásokat használnak egy-egy fordítási kérdés megoldásában.

Születtek kifejezetten formahű fordítások is, mint Vida Sándor féle Újszövetség (1971), vagy Csia Lajos féle Újszövetség (1978), melyek noha próbálnak az eredeti szöveg minél szószerintibb fordítására törekedni, viszont ezáltal nehezebben érthető, a mai olvasó számára nemegyszer idegennek tűnő kifejezéseket, szófordulatokat alkalmaznak, így döcögősebbé téve a szöveget. És ez nem mindig segítik elő, hogy átjöjjön az eredeti üzenet, nem egyszer feláldozva ezzel az értelmi hűséget is. Ennek ellenére érdemes rá-rá pillantanunk ezekre a fordításokra is, mert nem egyszer sokat segíthetnek adott igehelyek értelmezésének visszagöngyölítésében.

Egy másik variációt a magyarázóbb jellegű bibliafordítások képviselik, melyek kevésbé a formahűségre, inkább az üzenet közérthetően megfogalmazott átadására, értelmi hűségre törekednek, és a közérthetőség kedvéért nem egyszer jobban elrugaszkodnak az eredeti szövegtől, néha azonban így akaratlanul is felhígulhat Isten Beszéde. Ilyen fordításoknak, mint például az Egyszerű Fordítás is meg van a maga létjogosultsága, és sok esetben igen hasznosak lehetnek, főleg egy, a Bibliában kevésbé jártas olvasó számára.

Megint másik alternatíva lenne a Szent Pál Akadémia (SzPA) által készített fordítás, melynek újszövetségi könyvei 2001-2013 között készültek el, majd 2023-ban megjelent az Újszövetségnek egy újra átdolgozott fordítás-változata. Ezek a fordítások az eredeti ógörög nyelvről történtek, és egy modern, a mai magyar nyelvnek megfelelő fordítás született, mely alapvetően inkább értelmi hűségre törekszik, de a formahűségre is hangsúlyt tesz. Itt már korrigálva vannak a Károli féle fordításokon végighúzódó, a már fentebb említett hibák is. Kifejezetten jól kiegészíti, nem egyszer helyre teszi a Károli Biblia szövegét, több helyen azonban nem biztos, hogy jobb fordítási megoldást talált, mint Károli Gáspár annak idején, s úgy tűnik, a primátust sem fogja tőle átvenni.

Mivel nem az eredeti nyelvén olvassuk a Bibliát, és az eredetit tökéletesen tükröző vagy visszaadó fordítás nem létezik, mert nem is lehet olyat készíteni, ezért megvan a létjogosultsága a különböző koncepciókat követő fordítások különféle változatainak egyaránt. Így összességében véve jónak tartom, hogy magyar nyelven is többféle koncepciójú bibliafordítás (elsősorban Újszövetségből) áll rendelkezésünkre, a maguk erősségeivel és gyengéivel együtt.

Mindezeket figyelembe véve számomra mégis egyfajta hiányérzet alakult ki egy olyan bibliafordítás iránt, amely egyrészt könnyen olvasható és a mai magyar nyelv kifejezéseit és helyesírásának szabályait alkalmazza, másrészt megőrzi inspirált jellegét, és így könnyen válik a kenet csatornájává, továbbá hűséges az eredeti szöveghez, mégis ahol az értelmezés úgy kívánja, az érthetőség kedvéért az eredeti üzenet minél tökéletesebb átadása érdekében nem feltétlenül ragaszkodik az eredeti szöveg szószerinti visszaadáshoz, tehát ahol kell, ott az értelmi hűséget a formai hűség elé helyezi, továbbá mentes különféle vallásos beidegződésektől, szófordulatoktól, kifejezésektől, melyek az eredeti tartalmat, mondanivalót nemegyszer elhomályosítják, és végül helyre tegyen hibásan beidegződött fordítási sémákat. Az direkt jó, ha lerázzuk a Bibliára rakódott vallásos formulákat, melyek amúgy általában a tényleges megértés útjában is állnak.

Ezért alapnak a 1908-as revideált Károli féle bibliafordítást vettem, már annak általánosan elfogadott volta és inspirált jellege miatt is. Először is a mai magyar nyelv helyesírási szabályai alapján kellett a szöveget javítanom, illetve a régies nyelvezetet mai nyelvezetre lecserélnem. Mid emellett igyekeztem megtartani a Károli fordítás kifejezéseit, szófordulatait. Továbbá próbáltam az egyértelmű fordítási hibákat javítani, vagy a homályosabb értelmű szavakat, kifejezéseket a mai nyelvnek megfelelőbb, világosabb kifejezésekre felcserélni. Ennek során egyes rosszul beidegződött vagy elcsépelt szót, szófordulatot, kifejezést is bátran kicseréltem frissebb, hatékonyabb, kifejezőbb fordítási alternatívákra, melyeken keresztül szerintem jobban átjön az eredeti üzenet, és jobban megmozgatják az olvasó szellemét. Megkíséreltem ily módon helyére tenni a Károli fordításban kevésbé érthető igehelyeket. Mindehhez többféle Bibliafordítást is felhasználtam, főként azokon a pontokon, ahol nem volt számomra egyértelmű a szöveg, vagy döcögősnek, nehezen értelmezhetőnek vagy olvashatónak ítéltem azt, vagy bármi kételyem felmerült a Károli féle fordítás kifejezéseivel kapcsolatban. Legtöbb inspirációt és megoldási formát a szöveg átdolgozásához talán a Szent Pál Akadémia eredeti (2001-2013) és annak az újra átdolgozott (2023) fordítása jelentette számomra. Emellett támaszkodtam még Vida Sándor (1971) és Csia Lajos (1978) fordításaira, továbbá a Budai (1967) féle fordításra és a 2003-as Új Károli fordításra is. Nagy segítségemre volt a Biblia Felfedező (Bibel Discovery) programban levő Károli fordításnál az egyes szavakhoz rendelt Stong számozás alapján megjeleníthető eredeti ógörög szó, és annak magyar fordításai. Ahol még mindig kételyem maradt, melyik verzió fordítási megoldását kellene elfogadni, ott az eredeti görög szöveget is fellapoztam. Nem egyszer a fentieket is figyelembe véve saját fordítási változatnál maradtam. Néhány esetben, mikor úgy ítéltem, hogy fontos lehet, alternatív fordítási változatot is megadtam "/" jellel elválasztva az alternatívákat egymástól. Mindezeket a korrekciókat úgy próbáltam elvégezni, hogy igyekeztem egyúttal a Szent Szellem vezetésére is figyelni, támaszkodni, hogy a kezem alól kikerülő munka amellett hogy jól olvasható legyen, megőrizze inspirált jellegét is, és így betöltse az eredeti szerepét, hogy ne akadályt, hanem utat jelentsen Isten Beszéde és Szelleme számára.

A fordítási megoldásokból had soroljak itt fel párat:

Egyik fontos különbség a lélek és szellem szavak megkülönböztetése, helyes használata és helyre tétele, de ide sorolhatjuk a sír, pokol, alvilág szavakat is.

További fordítási megoldások (Károli 1908 > BRfK): Bizony, bizony mondom néktek > Bizony úgy van, ahogy mondom nektek ; Szentlélek > Szent Szellem; ördögök > démonok; ördöngős > démonizált; keresztel > alámerít; megkeresztelkedik > alámerítkezik; Vígasztaló > Segítő; ember fia > Emberfia; Mária Magdaléna > magdalai Mária; iskariótes Júdás > kerijjóti Júdás; atyafiak > testvérek; pogányok > nemzetek, nemzetekből valók; zsidók > júdeaiak vagy zsidók; elálmélkodtak > megdöbbentek; álmélkodik > megdöbben, elcsodálkozik; stb.

A szöveg tagolásában és alcímekkel való ellátásában az SzPA (2023) Újszövetség kiadására támaszkodtam.

A könnyebb olvashatóság és érthetőség kedvéért különböző színeket (főként az Evangéliumoknál), kiemeléseket, gondolatjeleket, idézőjeleket, zárójeleket is használtam:

• Jézus szavai bordóval vannak szedve, hogy messziről kitűnjön, amit az Úr mondott.
• Isten illetve angyalok szavai lila színt kaptak a jobb elkülöníthetőség kedviért.
• Jézus beszédeinél azt is fontos szem előtt tartanunk, hogy kihez, kikhez intézi azokat, ezért aki(k)hez Jézus beszél, azokat zölddel jelöltem.
• A magyarázó megjegyzések narancssárgával vannak írva () zárójelbe téve.
• Beszélgetéseknek igyekeztem a formátumban is visszaadni a párbeszéd jellegét. Sőt a Rómabeliekhez írt levélnél is így próbáltam visszaadni, amikor Pál apostol feltesz egy kérdést és választ is ad rá.
• Ószövetségi idézetek idézőjelben "dőlt betűvel" vannak szedve, s utánuk zárójelben () az idézet igehelye.
• A megértés szempontjából fontosnak tartottam néhol fordítási alternatívá(ka)t is feltüntetni, melyeket / perjel után írtam.
• A legfontosabb igehelyek kövérrel vannak szedve.

Mindenkinek kívánok tartalmas és inspirált Bibliaolvasást:

Braunitzer Richárd